Egy jelenleg is a gyermekvédelemben nevelőként dolgozó férfi tökéletesen elmagyarázza, hogy milyen körülmények között működik az úgynevezett gyermekvédelem Magyarországon. Pénz nincs semmire, gyakorlatilag minden, a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülő gyermeket maga a rendszer súlyos mértékben traumatizál. A rendszert jelenleg is fenntartó szakemberek durván túlterheltek, súlyos lelki sérüléseket hordoz kivétel nélkül szinte minden munkatárs. Pesterzsébeten a közelmúltban öngyilkosságot is elkövetett egy gyermekvédelmi munkatárs, aminek a következményeit helyi szinten sem vonták le. A rendszer családokat tesz tönkre, mert a gyermekvédelmi dolgozók nem kapnak megfelelő formában segítséget, bár papíron ez állítólag biztosított, csak éppen nem működik a gyakorlatban.
Pesterzsébeten lényegében problémát okoz az is, ha egy gyermeket azonnali hatállyal ki kell emelni a családjából, mert egész egyszerűen nem nagyon tudják hol elhelyezni ezeket a gyermekeket. Nincs státusz, nincs pénz, nincs megfelelő létszámban biztosított szakember, és nincs olyan rendszer, amely képes előadások, tájékoztatók formájában kellő mértékben információval ellátni azokat a családokat, akik minden felelősség nélkül vállalnak évről évre újabb, és újabb gyermekeket, és ezek a gyermekek néhány év után megjelennek a szociális ellátórendszerben, vagy a családból történő kiemelést követően a gyermekotthonokban, mert a szülők alkalmatlanságára tilos rávilágítani.
Ha erről valaki komolyan kezdene beszélgetni, akkor önkormányzati szinten zár össze a politika, és rasszizmust kiált, pedig erről bizony beszélni kell, akár tetszik, akár nem!
